Beléptem a fürdőbe, levetettem a ruháim majd beálltam a zuhanyfülkébe és megengedtem a forró vizet. Annyira jó érzés, ahogy a meleg víz hozzáér a bőrömhöz.
Minden gondom elillant. Legalábbis így gondoltam. A dolgokat még nem beszéltük meg, talán majd holnap. Eközben hallottam, ahogy a kilincs kattan. Tehát végzett.
- Szívem?
Nem válaszolt. Egyszerűen csak beállt mellém a zuhany alá. Testünk egymáshoz simult. Teste szinte izzott olyan forró volt, de még nem a víztől hevült fel ennyire. Közelebb jött. A hely már így is szűkös volt, de most... Sarokba szorított. Nincs menekvés.
A csempe jéghideg volt, a hideg pedig csak úgy futkosott a hátamon, ahogy hozzáért. Egyik kezét a falhoz nyomta, másik kezével végigsimított arcomon. Éreztem a lélegzetét. Forrt a vérem nekem is már. Arca egyre közelebb került az enyémhez, közben kezével a hajamba túrt amennyire a faltól tudott. Beleborzongtam. Lehunytam a szemem, majd arra eszméltem, ahogy ajkai az enyémekre tapadnak. Nekem sem kellett több. Nyakába karoltam és viszonoztam a csókot. Nem engedtem el. A következő pillanatban az vettem észre, hogy teljesen egymásba gabalyodtunk.
A zuhany alatt összefonódva csókpárbajt vívtunk. Úgy éreztem lassan a víz hidegebb, mint a testünk. A nyakához sikerült kerülnöm, éreztem szívének dobbanását, és hogy egyre gyorsabban veszi a levegőt. Szinte zihált. A kellő pillanatban pedig csókot leheltem a füle mögötti nyakrészre. Egy kis nyögést hallatott, majd a hátamon éreztem, hogy egyre jobban szorít. Már alig kaptam levegőt, de nem hagytam abba. Folytattam, amit elkezdtem.
- Remélem végeztél a mosakodással - mondta kissé lihegve. - Mert most más dolgunk lesz.
- A-ha - feleltem.
Alig várta meg, hogy befejezzem mondandóm. Durván kinyitotta a zuhanykabin ajtaját - ami majdnem leszakadt - ő pedig majdnem kiesett rajta, ugyanis háttal állt a zárnak. Azzal a lendülettel, pedig magával is rántott. A szőnyegen kötöttünk ki, ami szerencse, hogy a szőnyeg nem egy vékony anyagból készült, különben igen kellemetlen földet érés lett volna.
Még hallottam, ahogy a víz folyik - azt elfelejtettük elzárni a pillanat hevében. De el is röppent ez a kósza gondolat, mert egyikünk sem tudta tovább türtőztetni magát. Nem álltunk le. A fürdőszoba szőnyegén szinte megállás nélkül csókoltuk egymást hevesen. Kirázott a hideg akárhányszor érzékeny ponton simított végig kezeivel. Egy ideig én voltam felül, a helyzet viszont egy pillanat alatt fordult, és én kerültem a puha szőnyegre - ami már az én hátamat csiklandozta.
Pár másodpercre abbahagytuk csókcsatánkat és csak egymás szemébe néztünk. Szeretem nézni a szemeit, azokat a szép mogyoróbarna szemeket. Közben mintha mindent megtudnék róla, amint elmélyedek benne.
Csend uralkodott a kis szobán, csupán a víz folyását lehetett hallani. El kellene zárni - gondoltam - de próbáltam elhessegetni és nem törődni ezzel. Így a következő lépésem az volt, hogy kissé felültem és magamhoz húztam őt. Ajkaim ismét övéire tapadtak, ő pedig szorosan magához ölelt. Háta a zuhanyzó falának dőlt, s húzott magával - közben pedig hajamba túrt. Kicsit meghúzta, ezért reflexből ráharaptam alsó ajkára, mire ő felszisszent és morgással jelezte, hogy durva voltam.
Immár ölében ülve folytattuk, amit elkezdtünk. Érzékien simogattuk egymást. Egyre jobban beindultunk. Mintha már lélekben nem is egy egyszerű kis fürdőszobában lennénk, hanem valami távoli helyen. Kettesben...Ahol egymáséi lehetünk.
Következő pillanatban Peti elkezdett vadulni, és még szerencse, hogy egyikünkön sem volt ruha; mert ha lett volna most tuti szétszaggatva hevernének a helyiség különböző pontjain. Kezemet lassan lecsúsztattam érzékeny - talán a legérzékenyebb - testrészéhez, aztán szépen lassan munkálkodni kezdtem. Először csak hatalmasakat sóhajtott, majd hátradöntötte a fejét, és néha belemorgott egyet a levegőbe. Szeretem hallgatni ilyenkor.
Csak egy pillanatra kalandoztam el, de ez éppen elégvolt arra,hogy ő is feleszméljen és lépjen valamit. Egyik kezével még mindig a hajamnál matatott, majd hosszabb tincseimnél fogva hátrahúzta fejemet - nem láttam őt. Éreztem ahogy mozdul, félretolta kezem és kicsit megemelt. Helyemre már nem oda tértem vissza, ahol az előbb ültem. Elengedett, de kezeivel mégis irányított merre tovább. Állát a vállaimhoz tette, majd odaigazította legmerevebb testrészét a legintimebb részemhez. Mikor éreztem, hogy egyre beljebb csúszik valahogy még jobban éreztem ŐT is. És mikor már teljesen bennem volt felnyögtünk szinte egyszerre. Átjárt a szerelem - most már belülről is. Elkezdtem fel-le mozogni, ekkor újra hallottam felmordulásait. Közben egy pillanatra sem engedett, csak szorított magához.
Izzott a levegő. Elég lett volna egy szikra, és minden lángba borult volna. A gőz miatt alig láttam, de minden percben csak őrá gondoltam és figyeltem.
A következő pillanatban már a mosógép tetején ültem ő pedig onnan okozott nekem örömöt. Minden lökésnél egyre jobban éreztem,ahogy a testem átjárja a mámort. Szemeim már nem tudtam nyitva tartani, így mondhatni vakon élveztem ki minden pillanatot. De még nem akartam, hogy vége legyen! Nem, még NEM!
Nem hagytam hát, hogy a csúcsra érjen. Óvatosan magamhoz húztam, megcsókoltam a nyakát majd feljebb haladtam a füle közelébe. Ez volt az a pont, ahol már én sem voltam eszemnél. Suttogni kezdtem.
- Mi? Nem-h értem - mondta.
- Mondom-h...Még nem most jött el ah.. vége - és azzal a lendülettel, amennyire lehetett óvatosan eltaszítottam magamtól. Felültem, leugrottam a mosógépről é behúztam őt a szobába. Az ágyra löktem - jelezve, hogy én veszem át az irányítást.
Következő lépésemre belemarkolt a lepedőbe és a plafon felé fordította fejét. Méretével játszottam, mintha csak egy nyalóka lett volna. Teste lassan remegett a gyönyörtől, ahogy én is lassan kezdtem feladni a tiltakozást az elmémmel, ami még féken tartott a "bármi megtörténhet" állapottól.
Egy darabig még "kínoztam" őt odalenn. A sima felületen nyelvem könnyedén siklott. Minden apró rezdülésére máshogy reagáltam. Ez volt az én játékom, s közben nem engedtem, hogy nála legyen a gyeplő. Mikor éreztem, hogy játékomnak lassan vége szakad, abbahagytam.
Nem örült neki. Ezt utálta. Egyenesen gyűlölte, hogy az utolsó pillanatig húzom, majd megállok. Reakciója erre most sem különbözött az eddigi ilyen esetek után. Felhúzott magához, aztán a helyére lökött. Elborult az agya. Tisztában voltam vele. Párszor kihúztam a gyufát, így elértem azt, hogy szinte kikapcsoljon az agya és azt tegyen amit akar. Most is így lesz. Érzem...
/ Affy /
Izzott a levegő. Elég lett volna egy szikra, és minden lángba borult volna. A gőz miatt alig láttam, de minden percben csak őrá gondoltam és figyeltem.
A következő pillanatban már a mosógép tetején ültem ő pedig onnan okozott nekem örömöt. Minden lökésnél egyre jobban éreztem,ahogy a testem átjárja a mámort. Szemeim már nem tudtam nyitva tartani, így mondhatni vakon élveztem ki minden pillanatot. De még nem akartam, hogy vége legyen! Nem, még NEM!
Nem hagytam hát, hogy a csúcsra érjen. Óvatosan magamhoz húztam, megcsókoltam a nyakát majd feljebb haladtam a füle közelébe. Ez volt az a pont, ahol már én sem voltam eszemnél. Suttogni kezdtem.
- Mi? Nem-h értem - mondta.
- Mondom-h...Még nem most jött el ah.. vége - és azzal a lendülettel, amennyire lehetett óvatosan eltaszítottam magamtól. Felültem, leugrottam a mosógépről é behúztam őt a szobába. Az ágyra löktem - jelezve, hogy én veszem át az irányítást.
Következő lépésemre belemarkolt a lepedőbe és a plafon felé fordította fejét. Méretével játszottam, mintha csak egy nyalóka lett volna. Teste lassan remegett a gyönyörtől, ahogy én is lassan kezdtem feladni a tiltakozást az elmémmel, ami még féken tartott a "bármi megtörténhet" állapottól.
Egy darabig még "kínoztam" őt odalenn. A sima felületen nyelvem könnyedén siklott. Minden apró rezdülésére máshogy reagáltam. Ez volt az én játékom, s közben nem engedtem, hogy nála legyen a gyeplő. Mikor éreztem, hogy játékomnak lassan vége szakad, abbahagytam.
Nem örült neki. Ezt utálta. Egyenesen gyűlölte, hogy az utolsó pillanatig húzom, majd megállok. Reakciója erre most sem különbözött az eddigi ilyen esetek után. Felhúzott magához, aztán a helyére lökött. Elborult az agya. Tisztában voltam vele. Párszor kihúztam a gyufát, így elértem azt, hogy szinte kikapcsoljon az agya és azt tegyen amit akar. Most is így lesz. Érzem...
/ Affy /
