Reggel egyedül ébredtem az ágyban. Ő már nem feküdt mellettem. Hol lehet? Tekintetemmel a szobát vizslattam, rájöttem, nagyobb kupi volt mint emlékeztem rá. TEGNAP!
Valahogy a játékom után kiesett minden... Semmire sem emlékszem. Vajon hány óra lehet most?
Kikászálódtam az ágyból, magamra csavartam a takaróm és elindultam a nappali felé. Út közben át kellett lépkednem pár törött holmin. A szoba úgy néz ki, az éjszaka folyamán csatatérré alakult.
Próbáltam visszaemlékezni mi lehetett az este vége felé, de semmi - közben telefoncsörgést hallottam. A hang irányába indultam. Telefonomat a dohányzóasztalon találtam, s a jól megszokott csengőhangon szólt. Odasiettem, hogy még fel tudjam venni mielőtt elhallgatna. Épp időben meg tudtam nyomni a zöld telefon formájú emblémát, és Peti szólalt meg.
- Szia! Felkeltél már? - kérdezte.
- Á! Igen. Az imént jöttem ki a nappaliba - feleltem. - Te merre vagy?
- Lejöttem a boltba valami reggeliféléért. Főztem neked kávét - mondta - de készítenél egyet nekem is mire hazaérek?
- Persze, csak...Előbb felöltözöm. N-nagyjából mikor fogsz hazaérni? - kérdeztem.
- Rendben, köszi. Nem tudom talán tíz-tizenöt perc. Viszont figyu, - kezdett bele - ha hazaértem megbeszélhetnénk néhány dolgot - ahogy ezt kimondta ledermedtem. Csak egy halk "rendben"-t tudtam kinyögni.
Beviharzottam a szobánkba, kerestem valami otthoni göncöt , megragadtam azt, ami először a kezembe akadt, majd a fürdőbe mentem. Mikor beléptem, megláttam egy hatalmas földön heverő törölközőkupacot, ami ráadásul még csurom vizes volt.
Úgy látszik, kicsit későn lett elzárva a víz este... Szerencsémre egy egy darab száraz törölközőt még találtam a polcon, így kaptam az alkalmon és odavittem a zuhanyzóhoz, majd pedig beálltam a zuhany alá.
Felfrissültem, és egy kicsit magamhoz is tértem ettől a kis zuhanytól. Gyors öltözés után nekiláttam összerámolni a fürdőszobát és amennyire csak tudtam feltöröltem minden csepp vizet. Ekkor már kezdtem látni az alagút végét, és csak remélni tudom, hogy az alattunk lakó nem lesz mérges a beázás miatt. Már, ha beázott. Lehet hogy észre sem vette...Bízom benne...
Fürdő pipa, - motyogtam magamban - jöhet a konyha.
Kimentem a konyhába, elővettem a két kis kávésbögrét. Megtöltöttem félig kávéval, a másik felét pedig tejjel, és két cukrot adtam hozzá. - Többnyire így isszuk a folyékony energiát. - Bevittem a bögréket a nappaliba, letettem az asztalra, lehuppantam a kanapéra és vártam, hogy Peti hazaérjen.
Ott ültem a puha kanapén törökülésben és bámultam magam elé mint egy zombi. Gondolkodni próbáltam, de semmi értelmes nem jutott eszembe, csak utolsó mondata visszhangzott a fejemben. Mit szeretne megbeszélni? Miért nem mondott valami támpontot?Miért ment el egyetlen szó nélkül? Vajon mi történhetett este "az" után - tettem fel magamnak a kérdéseket, melyekre nem tudtam válaszolni... De akarom egyáltalán tudni?
/ Affy /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése