Hamar sikerült megszokni az új otthonomat. Otthon. Milyen érdekes. Pár nappal ezelőttig még nem a szerelmemnél volt az otthonom, pedig az utóbbi időben nagyon sok időt töltöttem itt. Már amennyire időm engedte a vizsgák előtt mindig itt voltam, Petinél. Nyugodt lettem tőle. Így könnyebb volt egy kicsit megszokni, bár bőröndből és dobozból éltem, élek jelenleg.
Az első héten felhívtam minden olyan helyet, ahová a lakcímem kellett. Okmányiroda, bank, stb... munka keresésnek is nekiláttam. Lassan, de körülbelül két hét alatt sikerült elintézni mindent amit lehetett. Még a telefonszámom is megváltoztattam. Akinek gondoltam megadtam, de a családom nagy részére nem voltam kíváncsi. Bettivel is fel tudtam venni a kapcsolatot - bár ott kint, Koreában igen elfoglalt lett. Sikerült bekerülnie az SM Entertainment egyik programjába, így most csak a táncnak él. Mint eddig, csak most élesben, még nagyobb téttel. Kicsit hiányzik, hogy nem tudunk minden nap beszélni, de szerencsére nem vagyok egyedül.
Pár hét alatt sikerült munkát is találnom -amibe hamar beletanultam. Pedig eleinte semmit nem tudtam megjegyezni. Mondjuk nem is voltam gyakorlott árufeltöltő, de munkatársaimnak köszönhetően elég jól boldogultam. Amikor sokadjára pakoltam ki az árukat, akkor sikerült kiismerni magam az üzletben.
A keresetem ahhoz képest, hogy nem ebben a szakmában tanultam nem volt rossz. A kettőnk fizetéséből sikerül az albérletet fenntartani és a számlák is időben be vannak fizetve; na meg élelemre is futja. Félre tenni ugyan nem sokat tudtunk, tudunk de semmiben nem szenvedünk hiányt.
Ekkor már nem gondoltam, hogy csak élősködöm. Kivettem a részem a munkából és a ház körüli dolgokba is bele tudtam adni. Megdolgoztam érte. Ezerszer jobban tudtam értékelni amim van, mint ezelőtt bármikor.
Hébe-hóba, mikor a bátyámmal vagy a nagymamámmal beszéltem telefonon, kaptam hírt anyuékról is. Állítólag megbánták, hogy úgy elküldtek. Tehát mami is mesélhetett rólam... Mégis valahogy úgy érzem , nem hiányzik a napi veszekedés meg a folytonos becsmérlés. Meg persze az sem, hogy mindenbe beleszóljanak. Ráadásul sokkal önállóbb és magabiztosabb lettem.
De ez a korszak számomra lezárult...
/ Affy /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése